A magyar szolidaritási ünnepségen, a Budavárban a Háromszék napilap főszerkesztője, Farkas Árpád révén átvehette az idei Bethlen Gábor-díjat. Bakos Istvánnak, a kuratórium elnökének felvezető szövege szerint Székelyföld és a magyar közösség hiteles tájékoztatásáért kapták a díjat. Az autonómia a kitüntetés-átadások alapszavaként is értelmezhető. Az idei Tamási Áron-díjat Ferenczes István nyerte el, a székelyföldi, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság költő-főszerkesztője, s Sylvester Lajos Teleki Pál-érdemérmet kapott, mindez az erdélyi térségnek az autonómiaigényét emelte az érdeklődés középpontjába. A budapesti érdeklődésnek a kisugárzása eléri a világ legtávolabb lévő tájait is, ahol magyarok élnek. Az idei Márton Áron-díjat Sisa István, Egyesült Államokban élő közíró kapta, a budapesti Magyar Kultúra Alapítvány és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség társaságában. A Teleki Pál Emlékérem esetében. jelen van Ausztrália, Latin-Amerika, Észak-Amerika, Európa, a Kárpát-medence egésze, és a kurátorok nyitottságára jellemző, hogy a Trianon 86. évfordulóján Rieger Tibor szobrászművész Teleki-érdeméremmel jutalmazott 18 anyaországi kitüntetett mellé előbb 15 határon túli és nyugati szórványban élő magyar neve társult, akikhez a kitüntetések átadását megelőző napokban a Vértesaljai László atya neve is, Rómában és a forradalom 50. évében végzett magyarságszolgálata révén. Piotr Górecki pedig a Lengyel TV október 23-i hiteles tudósításáért és emberjogi kiállásáért kapott érdemérmet. Mindez a legkevésbé a magyarhoni sajtót érdekelte. /Sylvester Lajos: Díjat kapni öröm. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./
2006. november 14.
Ünnepelni szeretett volna Budapest az 1956-os szabadságharc félévszázados évfordulóján, október 23-án. Nagy volt az előkészület, de a Gyurcsány-kormány félelme még nagyobb. Féltek a Kossuth téri tüntetőktől, féltek az egész jobboldaltól. A Kossuth teret a rendészet kisepertette. Hogy lehet mindazt, ami előttünk történt, amit saját szemünkkel láttunk, hogyan lehet titkosítani? A Fidesz nagygyűlése után bevetették a rendőrséget, hogy megleckéztesse az embereket. Titkosítani kell nyolcvan évre, hogy kik álltak bátorítólag a nekivadult agresszív rendőrök háta mögött. A budapesti Keresztény Élet november 5-ei számában jelent meg, hogy Vértesaljai László jezsuita atyát alaposan megverték Gergényi főkapitány legényei. Vértesaljai 1996 és 2002 között a Vatikáni Rádió magyar szekciójának felelős szerkesztője volt. A Vatikáni Rádió az események után azonnal interjút kért az atyától. A magyar és székely himnusz eléneklése után rendőrök rohantak a hazaigyekvő tömegbe. „Mindenkit ütlegeltek – tanúsítja az atya. A jezsuita atya, miután talpra segítették, zászlóval a kezében elindult a rendőrök felé, megtudni, hogy miért verik az embereket. A rendőrök meg is magyarázták: „Húzd be a papot! Ragadd meg!” Berántották maguk közé, másodszor is agyba-főbe verték. A magyar zászlót megtaposták, rajta a lábuk nyoma. – A Fidesz mindent a teljes nyilvánosság elé akar tárni. Vértesaljai László szerint: „Minden felelős magyar embernek, különösképpen a keresztény lelkiismeretünknek nem szabad hallgatnia, jelen kell lennie ott, ahol a lelkiismerete arra szólítja, és soha, soha nem fogadjuk el a hazugságot.” /Plesa Vass Magda: A nyilvánvaló titkosítása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 14./
